Célkitűzés: A jelen esettanulmány célja a kognitív funkciók neuropszichológiai vizsgálata akut herpes simplex vírus1 (HSV-1) okozta encephalitis után, valamint ugyanezen funkciók ismételt vizsgálata a kognitív rehabilitációt követően. A herpes simplex vírus encephalitis (HSVE) az esetek többségében a kognitív funkciókat negatívan érintő változásokat okoz. Korábbi kutatások a HSV-encephalitisben szenvedő betegek vizsgálatakor számos deficitet találtak, többek között a memóriafunkciókban, a verbális-szemantikus, valamint a vizuo-perceptuális funkciókban is. Módszer: A 60 éves férfi betegnél hat neuropszichológiai funkciót tanulmányoztunk: a fonológiai rövid távú memóriát, a téri-vizuális rövid távú memóriát, a munkamemóriát, az epizodikus memóriát, a végrehajtó funkciókat - verbális fluenciát (betű és szemantikus), valamint a nyelvi funkciókat. A klinikai gyakorlatban használt neuropszichológiai mérőeljárásokkal vizsgáltuk az akut HSV-1-encephalitisben szenvedő beteget. A diagnosztikus teszteket a rehabilitációs kezelés megkezdése előtt és a kognitív rehabilitáció végén vettük fel. A két időpont között hét hónap telt el. Eredmények: A kognitív rehabilitációt követően a beteg a végrehajtó funkciók legtöbb aspektusát, illetve a komplex verbális munkamemóriát és az epizodikus memóriát tekintve szignifikáns javulást mutatott. A rövid távú memóriát vizsgáló teszteken a beteg teljesítménye a rehabilitációt megelőző adatfelvételhez hasonlóan magas szintű maradt. Következtetés: A korai kognitív rehabilitáció feltétlenül indokolt akut HSV-1-encephalitisben. A kognitív rehabilitáció elsősorban a frontalis lebenyhez köthető funkciókra, minta végrehajtó funkciók és a munkamemória volt pozitív hatással. A rehabilitációt követően a beteg teljesítménye javult, maradványtünetei minimálisak, életminősége visszatért a betegsége előtti szintre. Az ismertetett esetünknél a javulás egyértelmű volt, de megválaszolatlan kérdés maradt, hogy mekkora szerepet játszott ebben a folyamatban a spontán javulás, illetve mennyiben számított a rehabilitációs tréning. Erre a kérdésre akkor kaphatunk egzakt választ, ha sikerül nagyobb számú HSV-encephalitises beteget vizsgálnunk, összehasonlítva az így kapott eredményeket más betegségben szenvedők és egészséges személyek kognitív funkcióival. Esettanulmányunk célja elsődlegesen nem egy terápiás hatás bemutatása volt, hanem az, hogy a neurológiai rehabilitációs gyakorlathoz közelebb hozzuk a neuropszichológiai szemléletmódot és vizsgálati módszereket.