Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=103335
MOB:2012/3
Szerzők:Turi Eszter; Lakatos Krisztina; Gervai Judit
Tárgyszavak:ÉRZELMEK; PSZICHOLÓGIA
Folyóirat:Pszichológia - 2012. 32. évf. 3. sz.
[https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MTA_Pszichologia/]


  Az érzelmek megkülönböztetésének fejlődése: elméleti áttekintés az empíria tükrében / Turi Eszter, Lakatos Krisztina, Gervai Judit
  Bibliogr.: p. 205-208. - Abstr. hun., eng.
  In: Pszichológia. - ISSN 0230-0508. - 2012. 32. évf. 3. sz., 191-209. : ill.


Az érzelmek detektálása, megkülönböztetése és felismerése alapvető társas képességeink egyike, mely a perceptuális rendszerek érésével, valamint a gyarapodó szociális tapasztalatokkal párhuzamosan fejlődik. A jelen tanulmány célja összefoglalást nyújtani az érzelemfeldolgozó képesség csecsemőkori kialakulásának elméleti hátteréről, vizsgálati módszereiről, valamint a konkrét életkorhoz köthető kutatási eredményekről az első életév során. Az érzelemkifejezések először feltehetően multimodális ingerként válnak felismerhetővé, később pedig már önmagában akusztikus vagy vizuális modalitásban is elkülöníthetők a csecsemők számára. Viselkedési és pszichofiziológiai vizsgálati módszerek segítségével megállapítható, hogy a csecsemők 3-4 hónapos korra kezdik differenciálni a vidám, meglepett, szomorú, félelemteli és haragos érzelemkifejezéseket, melyek közül először a vidám arcokat preferálják, majd kb. 7 hónapos kortól kiemelkedő jelentősége van a félelemnek és a haragnak. Az eredmények általánosíthatóságát azonban a módszerek sokfélesége valamelyest korlátozza. A fejlődés során az érzelmek reprezentációjára jelentős hatással vannak a saját tapasztalatok, azaz a csecsemő korábban diszkriminálja a környezetében gyakrabban előforduló érzelmeket. Az uralkodó keresztmetszeti kutatások mellett pontosabban feltárhatóvá válna a csecsemők érzelemdiszkriminációs képességének fejlődése, ha a vizsgálatok longitudinális keretben, természetesebb dinamikus ingereket alkalmaznának, valamint figyelembe vennék az egyéni, biológiai meghatározottságot, illetve a specifikus affektív környezetet is.