A szerző röviden ismerteti a Selye-féle stresszelmélet alapjait, az akut és a krónikus stressz azonos és eltérő sajátosságait. Hangsúlyozza, hogy a környezet fogalmába nemcsak a külső környezet, hanem a belső környezet (betegségállapotok) és a pszichomentális állapot is beletartozik. Ismerteti a legfontosabb epigenetikai fogalmakat: a környezet és a gének közti kölcsönhatást, a neuroendokrin rendszer szerepét, a génaktiváció, géninaktiváció mechanizmusát, a fenotípusplaszticitás, az epigenetikai reprograming fogalmát. Taglalja a betegségállapotok és a fenotípusok epigenetikai kapcsolatát, annak klinikai jelentőségét. Hangsúlyozza a pszichomentális állapot szomatikus állapotra gyakorolt befolyásoló szerepét, valamint ennek potenciális jelentőségét a klinikai gyakorlatban. Ismerteti a világméretű cardiovascularis morbiditás növekedése és a krónikus, civilizációs stressz közti összefüggést, tárgyalja a mai terápiás gyakorlat érvrendszerét és kritikáját. Megállapítja, hogy az akadémiai tudomány és a hittudomány közti ellentét feloldódik az epigenetikai ismeretek birtokában.