Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=101153
MOB:2012/1
Szerzők:Csoma Zsuzsanna; Antus Balázs; Barta Imre; Strausz János; Kovács Gábor; Herjavecz Irén
Tárgyszavak:ASTHMA; EPIDEMIOLÓGIA; IMMUNOLÓGIA; GENETIKA
Folyóirat:Medicina Thoracalis - 2011. 64. évf. 5. sz.
[https://www.tudogyogyasz.hu]


  A súlyos asztma hazai előfordulása és klinikai fenotipizálása  / Csoma Zsuzsanna [et al.]
  Bibliogr.: p. 325. - Abstr. hun., eng.
  In: Medicina Thoracalis. - ISSN 0238-2571. - 2011. 64. évf. 5. sz., p. 313-325. : ill.


A súlyos asztma (SA) irodalomban közölt prevalencia adatai nagymértékben szórnak, hazai előfordulási gyakoriságáról pontos adatok nincsenek. Az epidemiológiai felmérések fontos célja a beteg- csoport klinikai fenotipizálása, majd a bázismechanizmusok feltárása után a hatékony, célzott terápia kidolgozása. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (OKTPI) 2010-ben egy súlyos asztma beteg-adatbázis kialakítását kezdte meg, a tüdőgyógyászati hálózatban gondozott súlyos asztmások nyilvántartásba vételével. A regiszterben a feldolgozás időpontjáig 454 beteg adatai szerepelnek, 354 beteget a tüdőgondozói (TG) hálózatból jelentettek, 100 beteget az OKTPI Asztma Ambulanciájáról regisztráltunk. A felmérés egy SA specifikus kérdőív kitöltésével történt. Az OKTPI-i betegcsoport mint referencia csoport szerepelt, a TG-i hálózatból jelentett betegek adatait ehhez hasonlítva azt vizsgáltuk, hogy találunk-e különbséget a két csoport klinikai jellemzőiben, azaz mennyiben felelnek meg a TG-okból jelentett betegek a súlyos asztma kritériumainak. Nem találtunk különbséget a nemek megoszlásában, az allergiás/nem allergiás betegek arányában, a szisztémás szteroid dependenciát mutatók számában, továbbá a betegekhez tartozó legjobb FEV1 értékek átlagában. Nem volt összefüggés a betegség fennállásának időtartama és a gondozás során mért legjobb FEV1 értékek között. Különbség mutatkozott a bevont betegek átlagos életkorában, amennyiben a TG-i csoportban ez magasabb volt, ugyanakkor a SA fennállásának időtartama a két csoport között nem különbözött. Tekintve hogy a lényeges, SA-t jellemző klinikai mutatók tekintetében a két csoport nem különbözött, azt a továbbiakban egységes csoportként (454 beteg) kezelve, adatait az irodalomban közölt adatokkal vetettük egybe. Ennek alapján megállapítható, hogy a hazai SA regiszterbe eddig bekerült betegek klinikai jellemzői megfelelnek a nemzetközi adatoknak.