A D-vitamin iránt az utóbbi időben megnövekedett érdeklődésnek a következő két alapvető oka van: 1. / új ismereteket szereztünk az 1,25-dihydroxy D-vitamin metabolitok autokrin és parakrin, vagyis a nem hormonális hatásáról, 2./ a D-vitaminhiány világméretű növekedése a lakosság körében. Az elmúlt években a D-vitamin klinikai vizsgálatai bebizonyították, hogy a D-vitaminhiány népegészségügyi problémát jelent, mely folyamatosan rosszabbodik. Széleskörű populációs vizsgálatok kimutatták, hogy az alacsony 25(OH)D3 szint többek között a vázrendszer, az immunrendszer és a cardiovascularis rendszer súlyos betegségeivel társul, és az is igazolódott, hogy az alacsony D-vitaminszint a teljes mortalitási adatokkal szignifikáns összefüggést mutat az USA-ban, ahogy az hazánkban is nagyon valószínű. Az elhízás világméretű növekedése feltételezések szerint szintén hozzájárul a D-vitamin hiány növekedéséhez, fokozva az amúgy is kedvezőtlen hatást a vázrendszerre, a mikroorganizmusok elleni immunreakcióra és a metabolikus státusra. Végül fontos kiemelni, hogy a D-vitamin hiány kezelése két részből áll. Normalizálni kell a 25(OH)D3 szintet legalább a 30 ng/ml értékig, majd fenn kell tartani azt ezen a szinten. A jelenlegi biztonságosnak tartott D-vitamin bevitel felső szintjét (2000 NE naponta) újra kell gondolni az elmúlt 15 évben összegyűjtött adatok fényében.