Bevezetés: A krónikus, nem fertőző betegségek dietoterápiája az életmódkezelés fontos része. A dietetikai intervenció eredményességét ugyanakkor nagymértékben befolyásolja a páciensek egészségműveltsége. Célkitűzés: Kutatásunk célja az OKOSTÁNYÉR(R) táplálkozási ajánlás értelmezésében, az egészségműveltség alapján megfigyelhető sajátosságok feltárása volt a dietetikusi tevékenység hatékonyságának növelésére. A krónikus, nem fertőző betegségek társadalmi és gazdasági terheinek csökkentésében a WHO elsődleges beavatkozási pontként a megelőzhető rizikófaktorok csökkentését jelöli meg. A modern egészségügyi szemléletben kiemelt szerepet kap a betegközpontú ellátás, amely a páciensek egyéni szükségleteit, életmódját és motivációit figyelembe véve segíti elő a prevenciót és növeli az életmód-terápia hatékonyságát. Minta és módszer: A kutatás kvalitatív módszertani megközelítésen alapult, fókuszcsoportos interjúk alkalmazásával. Négy, 6 fős (n = 24) online fókuszcsoportos interjú készült. A résztvevők 58%-a nő (14 fő) és 42%-a férfi (10 fő); átlagéletkoruk 50,1 év volt. A résztvevők kiválasztását kvantitatív felmérés előzte meg a HLS-EU47 kérdőív alkalmazásával, amelynek során alacsony, illetve normál egészségműveltségű csoportokat alakítottunk ki a nemzetközileg validált küszöbértékek mentén. A beszélgetések hanganyagait és azok leiratait csoportonként, tematikus egységek szerint elemeztük, multikódolt szisztematikus adatfeldolgozást alkalmazva. A kódolás, elemzés és adatvizualizáció során az NVivo14, valamint a SmartDraw szoftvereket használtuk. Eredmények: A normál és alacsony egészségértésű csoportok életmódja, viselkedése, törekvései alapján eltérő karaktercsoportok különíthetők el. A jobb egészségértés az egészségmegőrzést segítő megküzdési stratégiákkal párosult. Az OKOSTÁNYÉR(R) ajánlás ismertsége mérsékelt (33,3%), különösen az alacsony egészségértésű csoportokban (16,6%). Nehézséget okoz - alacsony egészségműveltség esetén különösen - a sok egészséginformáció közötti navigáció. Egy ideális táplálkozási tanáccsal kapcsolatban a résztvevők kiemelték a hiteles információforrás fontosságát, azonban táplálkozási kérdésekkel elsősorban az internet, a közösségi média felé fordulnak, csak kialakult betegség esetén kérik szakember segítségét. Az ajánlásokat személyes szokásaik, meggyőződésük alapján ítélik meg, ezek tükrében "korrigálják". Következtetés: Az alacsony egészségműveltség jelentős akadálya lehet a hatékony dietetikai intervencióknak. A jövőben elkerülhetetlen az egészségügyi kommunikáció, például a táplálkozási ajánlások célzott fejlesztése, az alacsony egészségműveltségű csoportok irányított támogatása, mint a táplálkozási kompetenciák fejlesztése, a személyre szabott, páciensközpontú dietetikai tanácsadás hatékonyságának növelésére.  Kulcsszavak: egészségműveltség, dietetikai tanácsadás, OKOSTÁNYÉR, betegközpontú ellátás