Az élelmiszerallergiák előfordulási gyakorisága az utóbbi évtizedekben olyan méreteket öltött, hogy a probléma kezelése közegészségügyi intézkedések meghozatalát tette szükségessé világszerte. Mivel jelenleg ezek a betegségek csak szigorú, sok esetben élethosszig tartó eliminációs diétával kezelhetők, a betegek számára elengedhetetlen az egyes allergének jelenlétének ismerete az élelmiszerekben. A világ legtöbb országában törvényben rögzítik azokat az allergiát kiváltó alapanyagokat, melyeket kötelező feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán, amennyiben azokat szándékosan, összetevőként adták a termékhez. Ugyanakkor a kapcsolódó jogszabályok a véletlen szennyeződésből adódó allergén komponensek potenciális jelenlétének kezelésére nem térnek ki. Így az élelmiszer termékeket gyártók széles körében elterjedt gyakorlattá vált az önkéntesen alkalmazott ún. elővigyázatossági allergén jelölés (precautionary allergen labelling, PAL) használata, szövegfeliratos formában (pl. "nyomokban X anyagot tartalmazhat, X anyagot is felhasználó üzemben készült, stb.). Ezen jelölések alkalmazása leggyakrabban nem kockázatértékelésen alapul, mivel nincsenek törvényileg szabályozott határértékek az allergének megengedett mennyiségére vonatkozóan. Így nagy nehézség eldönteni, hogy a termék tényleges kockázatot hordoz-e. Ez jelentős bizalomvesztést és fokozott kockázatvállalási magatartást vált ki az érintett fogyasztókban. A legújabb kutatások arra irányulnak, hogy az allergénekre vonatkozó határértékek megállapításával kockázatértékelésen nyugvó alapokra helyezzék az önkéntes jelölések alkalmazását. Ez, kiegészítve jó allergénmenedzsment gyakorlatokkal, javíthatná az allergén jelölések megbízhatóságát, így végeredményben az élelmiszerallergiával élő betegek biztonságát és életminőségét. Kulcsszavak: élelmiszer allergia, elővigyázatossági allergén jelölés (PAL), élelmiszer jelölés, élelmiszer címke (két szó), referencia dózis