Az újrakezdés bája: a Magyar Pszichológiai Társaság első konferenciái az újjáalakulás után / Pléh Csaba
Bibliogr.: p. 334-335. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2024.00120
In: Magyar Pszichológiai Szemle. - ISSN 0025-0279, eISSN 1588-2799. - 2024. 79. évf. 2. sz., p. 325-335. : ill.
Az 1960-as évek fordulója a magyar pszichológia újjáalakulásának és újrafazonozásának izgalmas korszaka volt. A dolgozat a közvetlen háttér bemutatásával indul. Hogyan lett az 1952 novemberében alakult és 1958-ban megszűnt Pavlov Bizottságnak utóda az MTA elnökségi Pszichológiai Bizottsága? Ez az MTA elnökségi maxi bizottság azután kiravaszkodta a pszichológiai társaság és a Szemle újraindulását. Milyen szerepe volt ebben az átalakulásban a nagyhatalmú orvosok és a kisszámú pszichológus rafináltságának és karrierkeresésének? A Társaság első nagygyűlései seregszemlék voltak, nagy identitásformáló szereppel. Ennek egy különleges vonása volt a nemzetközi pszichológiai élet vezető szereplőinek, például Paul Fraisse és Henri Tajfel a kötelező szovjetek melletti megjelenése az MPT nagygyűlésein. Nyílt és rejtett üzeneteket hoztak. Ismét közénk tartoztok, a pszichológusok nagy nemzetközi családjába, és csináljatok nyugatosabb tudományt, olyat, amilyet régen tudtatok. Kulcsszavak: Magyar Pszichológiai Társaság, nagygyűlések, nyugatosodás, pszichológusképzés, pavlovizmus