A prosztatarák genetikai tesztelésének használata egyre elterjedtebb a klinikai gyakorlatban. Ez elsősorban a PARP-inhibitorok megjelenésének köszönhető, amelyek a prosztataráknak a BRCA és más homológ rekombinációs javító (HRR) gének patogén eltéréseit hordozó eseteiben alkalmazhatóak. Ebből kifolyólag a genetikai vizsgálatok elvégzése a prosztatarák előrehaladott eseteinek kezelése során bekerült a rutinvizsgálatok közé. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nő az olyan gyógyszeres kezeléseknek a száma, amelyek alkalmazása célzottan egy bizonyos genetikai eltérés jelenléte esetén lehetséges. Ennek eredményeképpen egyre növekszik azon gének száma, amelyek vizsgálata fontos lehet a prosztatadaganatok kezelési stratégiáinak megválasztásánál. Jelen közleményünkkel szeretnénk áttekintést nyújtani a prosztatarák molekuláris alcsoportjairól, valamint azokról a génekről, amelyek a jelenleg és a közeljövőben potenciálisan alkalmazható kezelések kiválasztásához szükségesek. Kulcsszavak: prosztatarák, mutáció, BRCA, MSI, PTEN, TMB, pembrolizumab, PARP, olaparib, rucaparib, cisplatin