Kétszáz éve, 1822. július 20. napján született Johann Gregor Mendel, Ágoston-rendi szerzetes, a brünni (ma Brno, Csehország) Ágoston-rendi monostor apátja, a "genetika atyja". Habár tudományos munkájának jelentőségét ma már kevesen kérdőjeleznék meg, saját korában nem tudta felhívni a figyelmet kutatási eredményeinek jelentőségére. 1884-ben bekövetkezett halálakor valószínűleg nem sejtette, hogy egy olyan tudományág alapjait fektette le, amely - bár még csak az elején járunk - a 21. században fenekestől forgatja majd fel a természet rendjét. A genomba történő beavatkozás lehetősége nemcsak a természettudomány, de az etika és a társadalomtudományok (köztük a jog) számára is kihívásokat tartogat a tarsolyában. Mendel személye, munkássága a genetikával foglalkozó szakemberek (biológusok, biomérnökök, orvosok, bioetikusok, jogászok stb.) számára is korszerű üzenetet hordoz magában: a tudományos munka, a kísérletezés, a kutatás és a tudományos eredmények gyakorlati felhasználása során az erkölcsnek, a morális megfontolásoknak is kiemelt szerepet kell játszaniuk a tudományos kíváncsiság, a pontos kivitelezés és az eredmények aprólékos dokumentálása mellett. Mendel születésének kétszázadik évfordulója alkalmából érdemes a genetika tudományának lehetőségeire, jelenére és jövőjére "mendeli"szemmel pillantanunk, és kiemelni a hivatástudatnak, a természet tiszteletének és a tudományos kérdések interdiszciplináris megközelítésének szükségességét.