Háttér és célkitűzések: A vélekedések megértése kulcsszerepet játszik a tudatelmélet fejlődésében. Ezek olyan propozicionális attitűdök, amelyek két részből állnak, egy propozícióból és egy attitűdből. Moore szerint paradox a következő állítás: Esik az eső, de nem hiszem, hogy esik az eső. Az abszurditásnak az az oka, hogy amikor valaki egy propozíciót fogalmaz meg, abban implicit módon megjelenik az állításával szembeni attitűd, ez a kettő pedig nem állhat ellentmondásban egymással. A kutatás célja, hogy megismerje a Moore-paradoxonos mondatok megértésének sajátosságait kétnyelvű gyermekek esetében, és összevesse az eredményeiket a logikai inkonzisztenciák megértésének eredményeivel. Módszer: Kiss, Jakab és Szenetes-Hajler (2019) kísérleti anyagával dolgoztam, melyben Moore-paradoxonos mondatokat kellett a résztvevőknek felismerniük, illetve négy történet konzisztens és inkonzisztens változataiból ez utóbbit kellett kiválogatniuk. A kutatásban 129 magyar-román kétnyelvű, 5-8 év közötti gyermek vett részt, akiket két csoportra osztottunk kétnyelvűségi jellemzőik alapján. Eredmények: Az eredmények azt mutatják, hogy az 5 és a 6 éves gyermekek nehezen azonosítják be a Moore- paradoxos mondatokat, a 7 és 8 évesek túlnyomó többsége megfelelően választja ki őket. Szignifi kánsan jobb eredményeket értek el a kiegyensúlyozott kétnyelvű csoportba tartozó gyermekek, ahol már a 6 évesek többsége képes volt felismerni a paradoxonos mondatokat. A kísérlet második részének eredményei szerint a kiegyensúlyozott kétnyelvű gyermekek 7 éves kortól felismerték a logikailag inkonzisztens történeteket, míg a domináns kétnyelvűek csak 8 éves koruk körül. Következtetések: A kiegyensúlyozott kétnyelvűeknél előnyöket találtunk mind a paradox mondatok, mind a logikai következetlenségek megértésében. Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a logikai inkonzisztencia előfeltétele a paradoxonok megértésének.  Kulcsszavak: tudatelmélet, domináns kétnyelvűség, balansz kétnyelvűség, Moore-paradoxon, logikai inkonzisztencia