Bevezetés: Bár a munkafüggőség fogalmának meghatározása az 1970-es évek re nyúlik vissza, a területen folytatott kutatások csupán az elmúlt évtizedekben váltak intenzívvé. A munkafüggőség esetében is megjelennek a más viselkedési addikciókra jellemző tünetek, például tolerancia, intrapszichés és interperszonális konfliktusok, illetve megvonásos tünetek. A munkafüggőség elterjedtségét reprezentatív lakossági felmérés keretében eddig csupán egy országban (Norvégiában) vizsgálták. Kutatásunk célja az volt, hogy feltárjuk a munkafüggőség magyarországi elterjedtségét, továbbá azonosítsuk a szociodemográfiai és pszichés rizikó- és protektív tényezőit. Módszerek: A vizsgálat a 18-64 éves népesség bruttó 2477, net tó 2274 fős, országos reprezentatív mintáján készült 2015-ben, a 18-34 éves fiatal felnőtt populáció felülreprezentálásával. A 18-64 éves súlyozott minta nagysága 1490 fő. Az adat felvétel ún. "kevert", a személyes kérdezést és önkitöltős elemeket egyaránt alkalmazó módszerrel zajlott. A szociodemográfiai jellemzőkre irányuló kérdések mellett az alábbi kérdőíveket alkalmaztuk: Bergen Munkafüggőség Skála, Derogatis-féle Tünetlista, Barratt Impulzivitás Skála és WHO Általános Jóllét Skála. Eredmények: A 18-64 éves felnőtt lakosság 4,7%-a (hiba ha tár +- 1,07%) veszélyeztetett a munkafüggőség szempontjából, amely az aktuálisan munkavégzők körében 8%-os (hiba határ +- 1,38%) előfordulást jelent. Bináris logisztikus regresszióelemzéseket alkalmazva kiderült, hogy a munkafüggőség kockázatát az alábbi tényezők növelik: női nem, munkával való elégedettség, egészségiállapottal való elégedetlenség, pszichés tünetek intenzívebb jelenléte és magasabb impulzivitás (elsősorban motoros impulzivitás). Következtetés: Elemzéseink segítségével azonosítottuk a munkafüggőség több rizikófaktorát is, s ezen eredményeink mind a jövőbeli kutatások, mind pedig a klinikai, mind munkapszichológiai területen dolgozó szakemberek számára is jól hasznosíthatók lehetnek. Eredményeink továbbá arra utalnak, hogy a munkafüggőség az obszesszív-kompulzív spektrum hipotézis mentén inkább a dimenzió impulzív végpontjához van közelebb. Kulcsszavak: munkafüggőség, epidemiológia, viselkedés addikció, impulzivitás, pszichés tünetek