A szociális szorongás zavar a fejlődéspszichopatológia tükrében / Strell-Zimonyi Flóra, Kovács Anna, Miklós Mónika
Bibliogr.: p. 97-100. - Abstr. hun., eng.
In: Neuropsychopharmacologia Hungarica. - ISSN 1419-8711. - 2020. 22. évf. 3. sz., p. 91-100.
Összefoglaló tanulmányunkban a szociális szorongás zavar fejlődéspszichopatológiai szempontú bemutatására vállalkozunk. Az evolúciós pszichopatológiai elméletek egyetértenek abban, hogy a szociális szorongás bizonyos kontextusban adaptív, és többféle alternatívát (adaptív kompromisszum, össze-nem-illés, individuális különbségek) javasolnak annak magyarázatára, milyen módon válik - más kontextusokban - diszfunkcionálissá. A szociális szorongás zavar etiológiája multifaktoriális, kialakulásában szerepe lehet gén-környezet interakcióknak, korrelációknak , és epigenetikai mechanizmusoknak is. Bár a szociális szorongás zavar fő diagnosztikus kritériumai minden életkorban azonosak, az életkor befolyásolja a tünetek megjelenési formáját, a zavar korrelátumait. Gyermekkorban a viselkedéses tünetek gyakoriak, életkorspecifikus elkerülőviselkedésként tekinthetünk a beszéd visszautasítására, ezért felmerül, hogy a szelektív mutizmus a szociális szorongás zavar életkor-specifikus altípusa. A viselkedésgátlással kapcsolatban megoszlanak az álláspontok, egyes kutatók a szociális szorongás zavar korai, szubklinikai megjelenési formájának tartják, de a többségi vélemény szerint inkább temperamentumbéli rizikótényező. Serdülőkorban a szociális szorongás normatív felerősödését, és ezzel párhuzamosan a szociális szorongás zavar prevalenciájának növekedését tapasztaljuk. A zavar ebben az életkorban indul a leggyakrabban, és okozza a leginkább súlyos funkcióromlást. A felnőttkori indulás ritka, a felnőtt kórformát fontos elkülönítenünk az elkerülő személyiségzavartól . A szociális szorongás zavart erős homotípusos kontinuitás jellemzi, de a heterotípusos kontinuitásra is van adat: főképp más szorongásos zavarokkal, illetve major depresszív zavarral mutat időbeli komorbiditást, melynek hátterében elsősorban közös genetikai tényezők állhatnak. A szociális szorongás zavar fejlődéspszichopatológiai szemlélete, a különböző fejlődési utak és az életkorspecifikus jellemzők ismerete hozzájárulhat a zavar korai felismeréséhez és hatékony terápiás eljárások tervezéséhez. Kulcsszavak: szociális szorongás, szociális szorongás zavar, szociális fóbia, fejlődés, pszichopatológia