Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=148978
MOB:2019/4
Szerzők:Borbás János; Erdős Barbara; Katona Márta; Környei László; Ördög Balázs
Tárgyszavak:SZÍV-ÉRRENDSZER BETEGSÉGEI; EKG (ELEKTROKARDIOGRÁFIA); GENETIKA
Folyóirat:Cardiologia Hungarica - 2019. 49. évf. 5. sz.
[https://cardiologia.hungarica.eu ]


  Congenitalis dysmorphiával, kamrai aritmiával és periodikus paralízissel járó ioncsatorna-betegség: Andersen-Tawil-szindróma / Borbás János [et al.]
  Bibliogr.: p. 363-364. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.26430/CHUNGARICA.2019.49.5.358
  In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2019. 49. évf. 5. sz., p. 358-364. : ill.


Az Andersen-Tawil-szindróma (ATS) a hosszú QT-szindróma egyik altípusaként (LQT7) definiált ritka ioncsatorna-betegség, amelyet periodikus paralízis, kamrai aritmiák és fejlődési rendellenességek triásza jellemez. Az ATS autoszomális domináns módon öröklődik és a legtöbb esetben a KCNJ2-génben előforduló mutációk okozzák. A KCNJ2-gén a Kir2.1-es fehérjét kódolja, amely a fő pórusformáló alegység a befelé egyenirányító K+-csatornában, amelyen keresztül az IK1-transzmembrán káliumáram folyik. Az ATS-betegekben kialakuló kardiális érintettséget enyhe QT-megnyúlás, prominens U-hullámok, frekvens kamrai extrasytolia és típusos esetben bidirekcionális kamrai tachycardia jellemzi. Az ATS nonkardiális tünetei közé fejlődési rendellenességek, mint pl. koponya-, arc- és vázizomzat-elváltozások (alacsonyan ülő fülek, mélyen ülő szemek, hipertelorizmus, széles homlok, széles orrhát, micrognathia, alacsony termet) tartoznak. Gyakori nonkardiális tünet a periodikus paralízis, de előfordulhat kognitív képességek romlása is. Az ATS diagnózisát a típusos tünetek megléte alapján és az azt kiegészítő genetikai vizsgálattal lehet felállítani. A betegség kezelésében a szerteágazó szervi érintettsége miatt alapvető a multidiszciplináris együttműködés. A káliumszint "magas normál" tartományban tartása a periodikus paralízis és ritmuszavarok kialakulásának esélyét is csökkenti. A periódikus paralízis tüneteinek enyhítésére karboanhidráz-bénítót lehet alkalmazni. A kamrai ritmuszavarok csökkentésére a flecainid terápia tűnik a leghatásosabbnak, amely a tachycardia indukálta cardiomyopathia megelőzésében is hatásos lehet. A nagy aritmiateher ellenére ICD-implantáció egyértelműen csak abortált szívhalál után szekunder prevenciós célzattal javasolt, míg gyógyszeres terápiára refrakter, panaszokat okozó ritmuszavarok esetén vagy a balkamra-funkció csökkenésével járó esetekben gondos megfontolás után merül fel ICD-implantáció.  Kulcsszavak: Andersen-Tawil-szindróma, periodikus paralízis, KCNJ2-gén