Az általános felfogás szerint a jog a társadalom minimális morális értékeit határozza meg. E rendeltetését alapvetően úgy tölti be, hogy meghatározott helyzetekre meghatározott magatartásfajtákat ír elő, amelyek nem-tanúsítása esetére szankciókat helyez kilátásba, és biztosítja azok állami úton való kikényszeríthetőségét. Az egészségügyi tevékenység az emberi életet, testi épséget, illetve egészséget érinti, melyek nem pusztán kiemelt társadalmi értékek, hanem az emberiség egzisztenciájának alapját jelentik, ezért az állam nagyfokú aktivitására, illetve kiterjedt jogi szabályozásra van szükség ezen a területen. A szerteágazó szabályozás összetett felelősségi rendszert feltételez, így az egészségügyi tevékenység végzése során bekövetkező jogsértés esetén a jogi felelősség négy alaptípusa - Eörsi Gyula nyomán: büntetőjogi, államigazgatási jogi, munkajogi, valamint polgári jogi felelősség - közül három, illetve ezek mellett egy további, az etikai felelősség is szóba jöhet. Az emberi élet, testi épség és testi épség érintettsége felveti az egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos speciális büntetőjogi tényállások kidolgozásának szükségességét is. Az egészségügyi foglalkozások, különösen az orvosi hivatás, amellett, hogy nagy társadalmi presztízzsel bír, magas képzettséget igényel. A gyógyító tevékenység viszont akkor is magában hordozza a beteg károsodásának, illetve halálának veszélyét, ha az ellátásban résztvevő személyek birtokában vannak a szükséges kvalitásoknak. E hivatás gyakorlása során a tevékenység gyakorlása során mérvadó gondossági mérce, illetve a szakmai szabályok betartását egy, az e tevékenység sajátosságaira szabott, büntető törvénykönyvbeli tényállás útján lehet csak megfelelően biztosítani. A hatályos Btk.4 számos olyan tényállást rögzít, amely kapcsolódik, illetve kapcsolódhat az egészségügyi tevékenységhez. Az egészségügyi ellátásban részt vevő személyek tekintetében irányadó szakmai szabályok megszegésének büntetőjogi fenyegetettségét a Btk. 165. § szerinti foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállása teremti meg. Mivel a fent említett magánjogi, illetve etikai normák alapján történő felelősségre vonás többnyire szintén a szakmai követelmények megszegése esetén merülhet fel, a büntetőjog arzenáljából ez kapcsolódik a legszorosabban az előbbi felelősségi formákhoz, illetve egyedül ez illeszkedik az egészségügyi tevékenységhez kapcsolódó felelősség rendszerébe. Kulcsszavak: foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, orvosi felelősség, orvosi műhiba, egészségügyi dolgozók felelőssége