A gyümölcscukor az ember táplálékának természetes összetevője, amely főként gyümölcsökből, mézből kerül a szervezetbe és némi mennyiségben a zöldségekből is. Ezekben a forrásokban részben szabad cukor formájában található, részben a diszacharid szacharóz egyik alkotójaként. Az utóbbi évtizedekben főként az igen nagy arányban szabad fruktózt szolgáltató, lebontott kukoricakeményítő alapú kukorica szirup, illetve enzimatikusan kezelt szacharóz, azaz invertcukor felhasználása a különféle élelmiszerek édesítésére rohamosan elterjedt és a gyümölcscukor excesszív beviteléhez vezetett. Ennek a fogyasztó egészségi állapotára gyakorolt következményeit embernél -a táplálék összetett jellege miatt - nagyon nehéz vizsgálni, az állatkísérletek eredményeinek emberre történő transzponálása alapos megfontolást követel és nem is mindig kivitelezhető. Ezen nehézségek ellenére érdemes és fontos áttekinteni az eddigi tanulmányokat. Kétségtelen, hogy a gyümölcscukor az anyagcserében sajátos módon vesz részt, viselkedése eltér az ember számára esszenciális funkciót ellátó glükózétól. Tehát más élettani következményekkel kell számolni. A kardiovaszkuláris rendszer betegségei, az elhízás, a metabolikus szindróma tünetegyüttese, sőt a rosszindulatú daganatok kapcsolódhatnak a túlzott fruktóz-bevitelhez. Az epidemiológiai vizsgálatok és az összefüggéseket vizsgáló kutatások nem mindig adnak konzisztens képet, vannak eltérő eredmények. Az ellentmondások feloldása még sok vizsgálatot kíván. A tudomány ereje azonban éppen abban rejlik, hogy bizonyítékokon és cáfolatokon keresztül képes tiszta képet nyújtani. Kulcsszavak: fruktóz étrendi forrásai, bevitt mennyiség, metabolizmus, egészségi következmények