Az európai baromfiágazatot a 2016 őszétől terjedő magas patogenitású madárinfluenza-járvány mellett a 2017 augusztusában gyorsan eszkalálódott fipronilos tojásbotrány is sújtotta. A fenti események Európa-szerte gyors, határozott és összehangolt intézkedést követeltek meg az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságoktól. A hiteles információk gyors és folyamatos áramlását az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszere (Rapid Alert System for Food and Feed, RASFF) tette lehetővé. A megfelelő hatósági intézkedések azonban önmagukban nem garantálják az élelmiszerbotrányok következtében fellépő gazdasági károk minimalizálását, ezért a hasonló esetekben nagy hangsúlyt kell fektetni a kockázatkommunikációra is. A kockázatkommunikáció alapelvei közé tartozik az objektivitás, időbeliség és közérthetőség. Ezen a módon elkerülhető, hogy indokolatlanul nagymértékben visszaessen a fogyasztás azokban az esetekben, amikor a valós egészségügyi kockázat nem jelentős, vagy amikor a hatóságok, illetve a vállalkozások által megtett lépések már elhárították az adott veszélyt. A fogyasztási szokásokban bekövetkező változásokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2017 őszén 1000 fős minta-elemszámú, személyes megkérdezésre alapozott kérdőíves kutatás keretében mérte fel. Az eredmények tanulsága szerint a hatóság következetes kommunikációs tevékenységének köszönhetően a magyar vásárlók tojással és tojástartalmú élelmiszerekkel kapcsolatos bizalma alapvetően nem ingott meg, amelynek kiemelt jelentősége van a gazdasági károk mérséklésében. Kulcsszavak: fipronil, gamma-amino-vajsav, tojásbotrány, hatósági kockázatkommunikáció, élelmiszerlánc-biztonság, fogyasztói felmérés, RASFF