A talaj, valamint a talajvíz mind természetes, mind antropogén eredetű arzén szennyezése a világ valamennyi részére kiterjedő globális probléma, amelynek tekintetében hazánk területén elsősorban az Alföld térsége érintett. Az arzénnal szennyezett talajon történő növénytermesztés által az arzén bekerülhet a táplálékláncba, ami súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthet. Hazánkban a zöldségtermesztő területek több mint 70%-a a természetes eredetű arzénszennyezéssel érintett Alföld területén található. A zöldborsó - amelynek élelmiszeripari jelentősége többek közt a számos feldolgozási formának köszönhető - hazánkban a második legnagyobb területen termesztett zöldségnövény. Ennek alapján munkánk arzénnal kezelt talajon termesztett zöldborsó különböző növényi részeinek (szár, levél, borsóhüvely, borsószem) arzéntartalmában bekövetkező változások meghatározására irányult. A kapott eredmények alapján azt vizsgáltuk, hogy az ilyen területen termesztett borsó milyen mértékű élelmiszer- és takarmánybiztonsági kockázatot jelent. A talaj arzénszennyezettségének hatását a zöldborsó arzénfelvételére tenyészedényes kísérlet segítségével vizsgáltuk. A kísérlet során az arzént As(III) és As(V) formájában alkalmaztuk, külön-külön. Munkánk során 0, 3, 10, 30, 90 és 270 mg/kg-os arzénkezeléseket alkalmaztunk. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az arzénnal szennyezett területről származó borsó fogyasztásának hozzájárulása százalékos formában a különböző daganatos megbetegedések (tüdő-, hólyag-, illetve bőrrák) esetén a WHO által megállapított BMDL0,5 értékhez képest egyik esetben sem haladta meg a 0,46%-ot. A takarmányok nemkívánatos szen.nyezőire vonatkozó, a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló 44/2003. (IV. 26.) FVM rendeletben [30] az arzén esetén rögzített 2 mg/kg-os határértéket, szár esetén a kontroll, a levelet illetően pedig a kontroll és a legalacsonyabb koncentrációjú kezelések (3 mg/kg) kivételével, mindkét arzén-forma tekintetében, valamennyi dózis esetén mért érték meghaladta. A borsóhüvely vonatkozásában 2 mg/kg feletti As-tartalmakat a 270 mg/kg-os kezelések esetén tapasztaltunk, azonban az As(V)-kezelést illetően, a 90 mg/kg-os dózis hatására a borsóhüvely As-tartalma erőteljesen megközelítette az említett határértéket. Az Európai Unió területén élelmiszerek arzénszennyezettségét illetően azért nem jelöltek meg élelmiszerekre vonatkozó határértékeket, mert egyelőre nem áll rendelkezésre olyan adatbázis, amely az egyes élelmiszercsoportokban található szerves-szervetlen arzénformák toxicitását jellemezné. Kulcsszavak: talaj arzén-terhelése, szervetlen arzén, szerves arzén, BMDL, arzén felvétel növényekbe