A major depresszív zavar (MDD) az egyik leggyakoribb pszichiátriai diagnózis, amely számos pszichológiai, viselkedéses és emocionális tünettel jár együtt és több életminőséget befolyásoló hatása mellett súlyos következményekkel is járhat, akár öngyilkossághoz is vezethet. A szekvenciatanulásnak fontos szerep jut a környezethez való alkalmazkodásban, az agyi plaszticitás, az anyanyelv, a szociális tanulás és készségek területén, egyúttal alapvetően határozhatja meg a beteg viselkedését és terápiás lehetőségeit. A tanulmány célja a szekvenciatanulás és annak konszolidációjával kapcsolatos vizsgálatok áttekintése MDD-ban. A hangulati zavarok szekvenciatanulásra gyakorolt hatásáról keveset tudunk; az eddigi eredmények ellentmondóak, ezért további vizsgálatok szükségesek a MDD szekvenciatanulásra és az impliciten elsajátított szekvencia-tudás konszolidációjára gyakorolt hatásáról.