Az egészségmagatartás olyan személyes tulajdonságokhoz kapcsolódik, melyek meghatározzák az egyén egészségének megtartását, visszaállítását, javítását. E tulajdonságok mentén történő szegmentálás az egészségkommunikáció hatékonyságának javításában igen fontos lehet.Kutatásunkban az egészségmagatartás demográfiai változókon túlmenő összetevőiként a vélt egészséget, a koherenciaérzetet és az egészséghitet vizsgáltuk. A vélt egészség a tényleges egészségi állapot alátámasztottan jó előrejelzője. A koherenciaérzet egyfajta kihívásokkal szembeni válaszkészségként írható le, amelynek kapcsolatát betegségek széles skálájával szintén számos kutatás támasztotta alá. Az egészséghit modell olyan elméleti keretet biztosít, mely az egészségügyi viselkedés átfogó magyarázatában segíthet. Kérdőíves vizsgálatunkban, melyben 448 fő vett részt, az egészséghit modell általunk összeállított általános szemléletű skáláját validáltuk, és dimenzióit (észlelt fenyegetettség, észlelt előnyök, észlelt korlátok, valamint saját teljesítmény) a koherenciaérzet (SOC-13) változójával együtt felhasználtuk olyan szegmensek létrehozására, amelyek tagjai egymástól eltérő egészségmagatartással jellemezhetők. Hasonló kutatás korábban tudomásunk szerint nem született. Eredményeink alapján a tudatos előrelátóként, a próbálkozóként, valamint a tehetetlenként elnevezett szegmensek különböztethetők meg egymástól. E szegmensek létezésének szerepét az egészségkommunikáció és a társadalmi marketing működésével összefüggésben tárgyaljuk, felhívva a figyelmet annak fontosságára, hogy megértsük az egyes célcsoportok igényeit és észleléseit, valamint hogy az üzeneteket a fogadói sajátosságokhoz igazítsuk.