A szkizofrénia és az egyéb pszichotikus betegségek kezelése során igen gyakran szembesülünk a nonadherencia problémakörével, mely a hosszú távú farmakoterápiák során a tartós remisszió elérésének egyik legnagyobb kerékkötője lehet. A bizonytalan gyógyszerszedés egy idő után a betegség újbóli fellángolásához vezethet, mely a remisszió elérésének esélyét és a jobb életminőség biztosítását tovább ronthatja. A második generációs tartós hatású készítmények segítségével a betegek egy részénél lehetőségünk nyílik ezen problémák elkerülésére. Jelen összefoglaló tanulmány a tartós hatású készítmények alkalmazásának farmakológiai hátterét próbálja bemutatni olyan esetismertetésekkel ötvözve, ahol a II. generációs olanzapin pamoát depot injekciós készítmény alkalmazása során a kezelés a beteg számára a remisszió lehetőségét hozta.