Az elhízás pszichológiai aspektusai nem választhatók el a túlsúlyos emberekkel szemben kialakított sztereotípiáktól és a nők társadalmi helyzetétől. Mind a tudományos, mind a köznapi megközelítésekre jellemző, hogy az elhízásért elsősorban az egyént és nem a környezeti tényezőket teszik felelőssé. A túlsúlyos embert a társadalom erőteljesen stigmatizálja és diszkriminálja, bár az elutasítás rendszerint indirekt formát ölt, és már gyerekkorban tetten érhető. Kvalitatív vizsgálatunk arra irányult, hogy felmérje e társadalmi összetevők hatásait a serdülőkor előtt álló lányok elhízással, a túlsúlyos emberekkel és a soványságideállal kapcsolatos attitűdjeiben. Nyolc fókuszcsoport-interjúban 51, 9-11 éves gyerek vett részt Budapesten és környékén. Az interjúk szociálpszichológiai tartalomelemzése több szinten, a "grounded theory" elve szerint és a sztereotipizálás hatásainak elméleti kerete mentén zajlott. Eredményeink a túlsúlyossággal szembeni egyöntetű, negatív attitűdökről árulkodnak, amelyek kifejeződése kommunikációs tabuba ütközik, így az elutasítás ténye implicit marad. A gyerekek morális dilemmát élnek át, mivel az elutasítás tapasztalata szembekerül a saját magukról fenntartott pozitív, toleráns én képével. Következésképp a túlsúlyhoz kapcsolódó attribúció kérdése meghatározó szerepet kap az elfogadás-elutasítás dinamikájában. A beszélgetéseket a soványság normatív jellege, vagyis a sovány mint jelző nélküli állapot gondolata is áthatja. Mivel azonban mindez implicit módon és nem nyíltan kommunikálva fogalmazódik meg, a túlsúlyos gyerekek fenyegetett helyzete fokozottan tetten érhető, hiszen az implicit vagy averzív elutasítást az elutasító nem, csupán az elutasított érzékeli. A túlsúly problémája megnevezhetetlen, mégis áthatja a csoportdinamikát. Kutatásunk eredményei arra engednek következtetni, hogy a serdülőkor előtt álló lányokban kiemelten fontos lenne tudatosítani az (A) egészséges táplálkozással, az egészséges életmóddal, vagyis az elhízás megelőzésével és kezelésével kapcsolatos és a (B) külső megjelenésre vonatkozó társadalmi elvárások, sztereotípiák és kirekesztő attitűdök közötti különbséget.