Bevezetés: Vizsgálataink célja a placentaris BC1-2- és Bax-gének expressziós mintázatának összehasonlítása méhen belüli magzati sorvadással járó és egészséges, eutróf terhességekből származó lepénymintákból. Anyag és módszer: 2010. január 1. és 2011. január 1. között 101, intrauterin retardációban (IUGR) szenvedő és 140 eutróf magzat születése kapcsán nyert lepénymintákon a Bcl-2 és Bax gének expressziós értékeit hasonlítottuk össze, ezenkívül az anyai életkor, a várandósság alatti anyai súly- és testtömeg-index-változást, illetve a terhes születési súlyát is elemeztük. Eredmények: Méhen belül retardált újszülöttektől származó lepényszövetben, az eutróf magzatokhoz képest a Bcl-2-gén alulműködése volt észlelhető. A Bax-gén aktivitása IUGR esetén nem mutatott különbséget az eutróf terhességekben észleltekhez képest. A retardáció súlyossági foka alapján a Bcl-2- és Bax-gének expressziós aktivitásában nem észleltünk különbséget. A 17-24 év, illetve a 35-44 év közötti életkorú várandósok terhességeiben szignifikánsan gyakoribb a méhen belüli magzati retardáció előfordulása, mint a többi korcsoportban. Megbeszélés: Vizsgálati eredményeink a méhen belüli retardációhoz társuló fokozott apoptotikus aktivitás hátterében elsősorban az azt gátló Bcl-2-gén aktivitásának csökkenését, s nem pedig a stimuláló Bax-gén túlműködését igazolták. Méhen belüli magzati retardáció 20 év körüli, illetve 35 feletti anyai életkor esetén gyakrabban fordul elő; kialakulásának valószínűsége összefüggést mutat a gravida terhesség alatti testsúly- és BMI-növekedésével.