A 21. századra jellemző a felgyorsult életvitel, a megváltozott értékrendek, és a fogyasztói társadalom fokozódó elvárásai. Mindezek eddig nem ismert zavarok megjelenését hozták magukkal. A testedzésfüggőség, melyet mindössze harmincöt éve írtak le először, napjainkban egyre több kutató figyelmét kelteti fel, hiszen a test karbantartására irányuló kívánalmak mind egészségügyi, mind a külső megjelenés szempontjából egyre nagyobb rétegek számára vált szükségletté. A testedzésfüggőség, olyan kórforma, melyben túlzott mértékű sporttevékenység jellemzi a személyt. Többdimenziós jelenség, mely klinikai szintű károsodáshoz vezethet a személy testi, lelki és szociális/foglalkozási területein. Mivel Magyarországon a jelenség vizsgálata csak pár éve kezdődött meg, kevés hazai adatot ismerünk. Kutatásunk célja így a jelenség magyarországi mintázatának pontosabb megismerése. Jelen vizsgálatot 2008-ban végeztük. Egyetemi hallgatók (N=103) körében méri fel, a testedzéssel kapcsolatos szokásokat, viselkedést és a testedzésfüggőség előfordulási gyakoriságát. A testedzésfüggőség mértéke 2,0%, a zavar szempontjából a veszélyeztetettek aránya 45,3%. A minta 52%-a tünetmentes volt. A két egyetemi csoport tekintetében - Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara, illetve ugyan ezen egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara - szignifikánsan magasabb testedzésfüggőséget tudtunk kimutatni az utóbbi diákok csoportjában. Statisztikailag szignifikáns különbség mutatkozott meg a heti 1-3, illetve heti 4-7 alkalommal edzésre járók között a testedzésfüggőséget illetően. Az utóbbi csoport magasabb testedzésfüggőség értékeket ért el, mint az előző csoport. További összefüggést találtunk az evészavarok megjelenése és testedzésfüggőség között (r=0,297; p <0,01). Jelen mintában a testedzésfüggőség mértéke megegyezik nemzetközi kutatásokból származó eredményekkel. Eredményeink rámutatnak, a vizsgált csoportban a testedzésfüggőséggel jellemezhetők, illetve a veszélyeztetett kategóriába sorolható személyek magas arányára.