A szkizofréniára jellemző pszichotikus, kognitív és affektív tünetek enyhébb formái a populáció akár 10-20%-át is érintheti. Mi adhat magyarázatot arra, hogy egyes személyek esetén a tünetek állandó orvosi felügyeletet igényelnek, míg mások a társadalmilag elfogadott keretek közt önálló életre képesek? Milyen tényezők mozdíthatják a szubklinikus kórformákat, a betegséghajlamot az egyik legsúlyosabb pszichiátriai kórkép kibontakozása felé? A betegség kialakulásában a genetikai tényezők vitathatatlanul szerepet játszanak. Az utóbbi időszak kutatási eredményei ugyanakkor bizonyos környezeti faktorok génkifejeződésre kifejtett módosító szerepét hangsúlyozzák. Az örökítőanyag és környezet kölcsönhatása epigenetikus módon akár generációkon átívelő változásokat is indukálhat. A közeljövő integratív és rugalmas szemléletű szkizofrénia kutatásának legnagyobb kihívása a neurobiológiai és kognitív következmények feltárása, a hajlam, a kritikus tényezők, életszakaszok és együtthatások megértése. A kutatási módszerek különbözhetnek bár, de a közös cél a jelenleginél hatékonyabb diagnosztikus és terápiás eljárások kifejlesztése.