Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=100628
MOB:2012/1
Szerzők:Szabó András
Tárgyszavak:GENETIKA; VITAMIN-D; VESE BETEGSÉGEI
Folyóirat:Focus Medicinae - 2011. 13. évf. 3. sz.


  D-vitaminhiány és a génreguláció zavara / Szabó András
  Bibliogr.: p. 27. - Abstr. hun., eng.
  In: Focus Medicinae. - ISSN 1419-0478. - 2011. 13. évf. 3. sz., p. 24-27.


A D-vitamin iránt az utóbbi időben megnövekedett érdeklődésnek a következő két alapvető oka van: 1. / új ismereteket szereztünk az 1,25-dihydroxy D-vitamin metabolitok autokrin és parakrin, vagyis a nem hormonális hatásáról, 2./ a D-vitaminhiány világméretű növekedése a lakosság körében. Az elmúlt években a D-vitamin klinikai vizsgálatai bebizonyították, hogy a D-vitaminhiány népegészségügyi problémát jelent, mely folyamatosan rosszabbodik. Széleskörű populációs vizsgálatok kimutatták, hogy az alacsony 25(OH)D3 szint többek között a vázrendszer, az immunrendszer és a cardiovascularis rendszer súlyos betegségeivel társul, és az is igazolódott, hogy az alacsony D-vitaminszint a teljes mortalitási adatokkal szignifikáns összefüggést mutat az USA-ban, ahogy az hazánkban is nagyon valószínű. Az elhízás világméretű növekedése feltételezések szerint szintén hozzájárul a D-vitamin hiány növekedéséhez, fokozva az amúgy is kedvezőtlen hatást a vázrendszerre, a mikroorganizmusok elleni immunreakcióra és a metabolikus státusra. Végül fontos kiemelni, hogy a D-vitamin hiány kezelése két részből áll. Normalizálni kell a 25(OH)D3 szintet legalább a 30 ng/ml értékig, majd fenn kell tartani azt ezen a szinten. A jelenlegi biztonságosnak tartott D-vitamin bevitel felső szintjét (2000 NE naponta) újra kell gondolni az elmúlt 15 évben összegyűjtött adatok fényében.