A civilizáció minden lehetőséget megteremtett arra, hogy az ember a legjobb és leghasznosabb módon kamatoztassa képességeit. A higiénés körülmények optimalizálása, a fertőző betegségek leküzdése és gyógyítása lehetővé tette a várható élettartam megduplázódását. Ugyanakkor a fogyasztás emelkedése új betegségek járványos elterjedéséhez vezetett. Tömegesen jelentek meg a krónikus nem fertőző betegségek, amelyek főleg a magas kalóriafogyasztású országokra vált jellemzővé. A társadalom egyik legfontosabb működési feltétele, az emberek által, a történelmi fejlődés során kialakított viselkedési normákhoz történő alkalmazkodás. Ennek jegyében szocializálódnak a gyermekek, tanulják meg azt, hogy miként illeszkedjenek be a család, az óvoda, vagy az iskola közösségébe, majd felnőttként a munkamegosztásba. A javak egyenlőtlen elosztása feszültségeket támaszt az emberek és az országok között, ami általánosan emeli az agresszió szintjét. A bűnözés is fokozódik, ami nem kíméli a gyermekeket sem. Egyre több gyermek válik agresszív bűncselekmény, vagy pedofília áldozatává. Az emberek közötti gazdasági egyenlőtlenségek feszültségekhez, migrációhoz és a bűnözés, az agresszió terjedéséhez vezet. A káros szenvedélyek divatja meghozza a maga áldozatait, különösen a fiatalok körében, főleg a dohányzás, drog és az alkoholizmus rohamos terjedése tovább fokozza az agresszív viselkedés globalizációját, amit a médiában látható minták követése súlyosbít, főleg a gyermekek körében. Ezen negatív tendenciák ellen széles társadalmi és szakmai összefogás szükséges, különösen az egészségnevelés terén dolgozó szakemberek körében, hogy képesek legyünk a jövő generációt megvédeni az önpusztító magatartásformák népegészségügyi következményeitől. A fiatalok nem képesek megfelelő megoldásokat találni a társadalmi egyenlőtlenségek feloldására, ezért az önpusztító életformát egyre fiatalabb korban választják.