A dolgozat először Darwin felfedezésének gondolatmenetét elemzi pszichológiai szempontból. Rámutat arra, hogy az elmélet gondolati felépítésében a piciny változások és a katasztrófákat helyettesítő állandó átalakulás előtérbe állításában jellegzetes gondolati analógiák érhetők tetten. Egy másik fontos szempont a tudományos teljesítmény és a személyes sors kapcsolata. Mai szempontból Darwin gondolkodásmódja alapvetően rendszerező. A mai pszichológiában sokat emlegetett autizmus spektrumba is sorolhatnánk, éppen a taxonomikus szenvedély alapján. Ugyanakkor az állandó átalakulások hangsúlyozásával ezt a rendszerező gondolkodásmódot összekapcsolja a dinamikával. A dolgozat kitér a Darwin patológiájával kapcsolatos különböző értelmezésekre is, különös hangsúllyal kiemelve Bowlby felfogását a kötődési drámák szerepéről a 19. század nagy szellemi teljesítményeiben.