A Williams-szindróma (WS) egy ritka genetikai fejlődési zavar, amely a numerikus képességek súlyos sérülésével jár együtt. Két numerikus rendszer, az analóg mennyiségi rendszer és a verbális rendszer működését vizsgáltuk meg Williams-szindrómában, három eltérő numerikus feladatban: egyszerű összeadási, egyszerű szorzási és szám-összehasonlítási feladatokban. A megfelelő kontrollcsoport megtalálásához egy új illesztési módszert vezettünk be. A normál fejlődésű kontrollcsoportokat a három feladat egyikének reakcióideje alapján illesztettük. A WS-csoport viszonylag gyors választ mutatott az összeadási és a szorzási feladatokban (verbálistáblázat-előhívás), de lassú volt a szám-összehasonlításban (analóg mennyiség reprezentáció az intraparietális sulcusban). Az összehasonlítási feladatban nem találtunk fordított numerikus hatásokat, és a távolsághatás erősebb volt a kontrollcsoportokhoz képest. Az eredmények alapján arra következtetünk, hogy Williams-szindrómában az analóg mennyiség rendszer sérülése viszonylag ép verbális előhívással jár együtt.