A mezolimbikus dopaminerg rendszer központi elemei a ventrális tegmentális area (VTA), a prefrontális kéreg illetve a nucleus accumbens (NAc). ANAc dopaminerg neurotranszmissziója többek között a motoros aktivitást és a pszichostimulánsok által kiváltott jutalmazási reakciót szabályozza. Az extracelluláris adenozin trifoszfát (ATP) a P2 receptorokat izgatva neurotranszmitter és neuromodulátor szerepet tölthet be. Mind a NAc-ben, mind a VTA-ban kimutattuk a P2 receptorok jelenlétét, amelyek (valószínűleg a P2Y1 altípus) aktiválása fokozza a dopamin felszabadulást. Mindez komplex neurofiziológiai és viselkedési változásokhoz vezet. Az EEG-n aktiváció figyelhető meg: az abszolút power fokozódása, illetve az alfa frekvencia tartományban az aktivitás fokozódása, a delta tartományban annak csökkenése. Viselkedési teszteken a P2 receptorok aktiválása következetesebb és még inkább célirányos magatartást váltott ki az új környezetre adott válaszreakció során. A táplálékfelvétel szabályozásában is igazoltuk a P2Y receptorok szerepét, azok gátlása a táplálékfelvétel csökkenéséhez vezetett. Kimutattuk, hogy egyes viselkedési válaszokban az ugyancsak a P2 receptor által mediált glutamát felszabadulás, illetve az ATP lebomlási termékének, az adenozinnak a receptoriális hatása a fentiekkel ellentétes. Igazoltuk, hogy a P2Y1 receptorok expressziójának a változása szerepet játszhat a mezolimbikus rendszert érintő adaptív változásokban, mint például az ismételt amfetamin adagokra kialakult szenzitizáció. Összefoglalva, a mezolimbikus dopaminerg rendszer P2Y receptorokon keresztül modulálható, amely komplex viselkedésfarmakológiai változásokhoz vezet.