Bevezetés. Az arteria umbilicalis singularis viszonylag gyakran előforduló rendellenesség, mely társuló malformatiók (gyakran chromosoma-aberratiók) lehetőségére hívhatja fel a figyelmet. Izolált formájában bizonyos szülészeti szövődmények gyakrabban fordulhatnak elő. Célkitűzés: vizsgálatunk célja az arteria umbilicalis singularishoz társuló malformatiók fetopatológiai vizsgálatok tok alapján történő áttekintése, az anamnesis szerepének elemzése, illetve a rendellenesség kapcsán felmerülő klinikai szempontok összefoglalása volt. Anyag és módszer: vizsgálataink során az 1995-2006 között klinikánkon spontán vagy indukált vetélést követően fetopatológiai-vizsgálatra került 2141 esetből annak a 107-nek az adatait dolgoztuk fel, melyekben arteria umbilicalis singularis igazolódott. Eredmények: a vizsgálati anyagban az arteria umbilicalis singularis 6,22%-os előfordulási gyakoriságúnak bizonyult. Az összes esetet tekintve az anyai életkor mediánértéke 30,5+-6,46 évnek bizonyult, amennyiben azonban csak azon eseteket tekintjük, melyekhez egyéb fejlődési rendellenesség nem társult, ugyanezen érték 28,5+-3,17 évnek adódott. A vetéléskor fennálló gestatiós kor tekintetében 20+-2,61 hetes mediánértéket nyertünk. A fiú:leány arány 1,18-as értéket mutatott; azon 17 eset kapcsán, melyekben társuló fejlődési rendellenesség nem volt kimutatható, ugyanez a paraméter 1,12-nek bizo nyult. A SUA legnagyobb gyakorisággal craniospinalis malformatióhoz társultan fordult elő, de említésre méltó volt a praenatalisan ultrahang-vizsgálattal valószínűsített chromosoma-aberratiókhoz való társulása is; az esetek közel 16%-ában egyéb malfonnatio nélkül spontán vetélés vagy missed abortion kapcsán került leírásra. Az egyes rendellenesség-típusokat tekintve legnagyobb esetszámmal a hydrocephalushoz társult SUA fordult elő (9,3%), az esetek 7,5%-ában Potter-sequentiához, 3,7-3,7%-ában pedig spina bifidához, illetve anencephaliához kapcsolódva került leírásra. Ugyancsak említésre méltó arányt képviseltek az arteria umbilicalis singularis 18- (4,7%), illetve 21-trisomiához (3,7%) társuló esetei. Conclusio: a cardiovascularis rendellenességek gyakori társulása miatt arteria umbilicalis sin1 gularis esetén magzati echocardiographia indokolt. Amennyiben a rendellenességhez egyéb ultrahangeltérés hangeltérés vagy a biokémiai markerek kóros értékei társulnak, intrauterin karyotipizálás végzése tanácsos. Az izolált artéria umbilicalis singularis szülészeti szövődményekre hajlamosító hatása miatt azokban az esetekben, melyekben invazív genetikai vizsgálat javallata nem fogalmazódik meg, a terhesség szoros szülészeti követése, rendszeres biometriai és Doppler-flowmetriás kontrollja javasolt.