Bevezetés: A serdülőkor mind a hangulatzavarok, mind az egészségre káros magatartásformák megjelenése szempontjából kiemelten veszélyeztetett életkor. A depresszió és a dohányzás, alkoholfogyasztás kapcsolata felnőtt- és serdülőkorban jól megalapozott. A fiatalkorúak dohányzása növeli a későbbi kábítószer fogyasztás rizikóját, mely tovább rontja a pszichés zavar következtében kialakuló funkciókárosodás mértékét. Vizsgálatunkban depressziós gyermekpopulációban mértük fel a dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás gyakoriságát és összefüggését a pszichiátriai diagnózissal. Módszerek: 267 depresszióra veszélyeztetett gyermeket vizsgáltunk. A pszichiátriai diagnózist félig strukturált interjúval, a depresszió súlyosságát és a káros magatartásformákat önkitöltös kérdőívvel mértük fel. Eredmények: Az átlagéletkor 12.4 év volt (sd. 2.6 év), major depresszív zavar 51 %-ban volt jelen. A dohányzás és az alkolholfogyasztás mértéke emelkedett volt a mintában (19.9%, 24%). Az MDD az alkoholfogyasztás rizikóját növelte meg (OR=2.81), a komorbid szorongásos zavarok szintén (OR=2.61), míg a társuló magatartászavarok a dohányzásét (OR=3.72). A komorbid diagnózisok közül kiemelt jelentősége van a Generalizált szorongásos zavarnak, a Szociális fóbiának és a Viselkedészavarnak. Következtetés: Eredményeink alapján kiemelten fontos a depressziós gyermekpopuláció korai szűrése a dohányzás és az alkoholfogyasztás szempontjából. A depresszióhoz társuló komorbid szorongás és viselkedészavar megnöveli a káros magatartásformák kockázatát. A prevenciós lépések korai megkezdése a későbbi életminőséget jelentősen befolyásolhatják.