A kardiovaszkuláris kórképek okozta halálozás a fejlett társadalmakban vezető helyen áll. Vizsgálatunkban felmértük, hogy a rizikótényezők ismerete és az egészséges életmód különböző aspektusaihoz való hozzáállás milyen összefüggést mutat a kockázati és az egészségmagatartással. Módszerek: Az International Health and Behaviour Survey nemzetközi kutatás keretében országos reprezentatív keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk egyetemisták és főiskolások között. Önkitöltős kérdőívet alkalmazva a kardiovaszkuláris rizikófaktorok közül az egészségtelen életmódra (dohányzás, kevés mozgás, túlsúly, egészségtelen étrend) kérdeztünk rá, és vizsgáltuk a rizikótényezők ismeretét, illetve az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűdöket is. A felmérésben 590 hallgató vett részt: 237 férfi (40,2%) és 353 nő (59,8%). A hallgatók életkora 18 és 28 év között volt, átlagéletkoruk 21,8 év (+-1,8). Többváltozós logisztikus regressziós modelleket alkalmaztunk, eredményeinket nemre és korra kontrolláltuk. Eredmények:Magatartás: A diákok 19,4 %-a dohányzott és 9,5%-a túlsúlyosnak bizonyult. A hallgatók 84%-a legalább egyszer sportolt két hét alatt. Az egészséges étrend prevalenciája alacsonyabb a fentebb említett té­nyezőkéhez képest: napi egyszeri gyümölcsfogyasztásról a diákok 35,7%-a számolt be, 30,7% igyekezett csökkenteni a koleszterin- és zsírbevitelt, illetve 23,9% fogyasztott tudatosan rosttartalmú ételeket. Ismeretek: Míg a túlsúlyt és a fokozott koleszterin- és zsírbevitelt a diákok több mint háromnegyede említette, addig a dohányzás és a kevés testmozgás szerepét a hallgatók mintegy fele ismerte (55,3% és 42,8%). A rostfogyasztásról csak 18,4% tett említést. Attitűdök: A legtöbben a rendszeres testmozgást tartották fontosnak (93,1%), ezt követte a gyümölcsfogyasztás (90,8%), a normális testsúly megtartása (87,8%) és a dohányzás mellőzése (86,4%). Ezzel szemben a rostfogyasztás és a kevés állati zsír fogyasztása a hallgatók csak kevesebb mint kétharmada számára volt fontos (61,2% és 59,3%). A szívbetegség rizikófaktorainak ismerete igen kevés kapcsolatot mutatott a magatartással (a dohányzásnál találtunk pozitív összefüggést). Az attitűdök - a rizikótudattal ellentétben - igen jelentős szerepet játszottak, szinte minden magatartásforma esetében. Következtetések: A diákok között továbbra is igen magas a kardiovaszkuláris rizikómagatartás prevalenciája. A rizikófaktorok ismerete önmagában nem járult hozzá ahhoz, hogy a diákok egészségesebben éljenek. Ha az egészséges életmód fontos értéket képviselt számukra, akkor gyakrabban sikerült az egészséges magatartásformát megvalósítaniuk.