A szerzők véleménye szerint a modern magyar biológiai pszichiátria a hetvenes évek elején az atropin kóma (AK) kezelés biológiai hatásmechanizmusának vizsgálatával kezdődött. Atropin kóma a non-konvulzív kómaterápiák egyike volt, amelynek során a belgyógyászatban alkalmazott atropin szulfát többszázszoros parenterális dózisaival idéztek elő 6-10 órán át tartó kómás állapotot. Az AK az 1950-1975-ig terjedő időszakban nyert teret, főképpen különböző pszichózisok és kényszeres betegségek terápiájában. Egy előző közleményben a szerzők vázolták az AK metodikáját, indikációit, főbb mellékhatásait és e kezelésmód eltűnésének szűkebb szakmai és tágabb szociális okait. Ebben a cikkben főképpen az AK-val elért terápiás eredményeket és az AK biológiai hatásmechanizmusát célzó kutatásokat foglalják össze. Bár majd három évtizeden keresztül betegek ezrei részesültek AK-ban az Egyesült Államokban és számos közep-kelet európai országban, köztük Magyarországon, ma már a pszichiátria történetével foglalkozó cikkek is alig emlékeznek meg a módszerről. Ez annál is inkább meglepő, mivel az AK-val szerzett kezdeti tapasztalatok biztatóak voltak, és kezdetben a módszer biztonságosabbnak tűnt, mint a széles körben alkalmazott inzulin kóma.