Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=69731
MOB:2007/1
Szerzők:Pikó Bettina; Keresztes Noémi
Tárgyszavak:PSZICHOSZOCIÁLIS ÉRTÉKVESZTÉS; MAGATARTÁS; SERDÜLŐKOR
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2006. 147. évf. 18. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Pszichoszomatikus tünetképzés mint egészségindikátor a korai serdülőkorban: magatartás-epidemiológiai elemzés / Pikó Bettina, Keresztes Noémi
  Bibliogr.: p. 824. - Abstr. hun., eng.
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2006. 147. évf. 18. sz., p. 819-825. : ill.


Bevezetés és célok: A serdülőkorban bekövetkező biológiai-hormonális, valamint pszichoszociális átalakulások következtében a pszichoszomatikus tünetképzés gyakoribbá válik. A tünetképzés befolyásolja a serdülők saját egészségének önértékelését, valamint kihat későbbi, egészséggel és betegséggel kapcsolatos attitűdjeikre és magatartásukra. Jelen tanulmány célja, hogy megállapítsa a korai serdülők körében előforduló tünetek gyakoriságát, valamint elemezze a tünetképzést befolyásoló pszichoszociális és pszichológiai jellemzők hatását. Módszerek: A szerzők a Dél-Alföldi Ifjúságkutatás részeként a felmérést szegedi általános iskolás tanulók (n = 548; 5­8. évfolyamok, életkor átlaga: 12,2 év) körében végezték. Az adatgyűjtés önkitöltéses kérdőíves módszer segítségével történt, amely kiterjedt a szociodemográfiai változókon (kor, nem, szülők iskolázottsága és a család társadalmi helyzete) túl a pszichoszomatikus tünetek feltérképezésére, valamint a tünetképzésre ható pszichoszociális és pszichológiai jellemzőkre is (iskolai teljesítmény, egészségkockázati magatartás, agressziókontroll hiánya, és a társas összehasonlítás). A statisztikai elemzés c2 próbát, t-próbát, varianciaanalízist, valamint többváltozós regresszióanalízist foglalt magában. Eredmények: A leggyakoribb tünetnek mindkét nem esetében a fáradtságérzés bizonyult, ezt követte a fejfájás, valamint a hát- és derékfájás, amely a lányok körében már gyakoribb volt (p <0,001). A tünetképzés jelentősen befolyásolja az egészség önértékelését (p <0,001). Az iskolai teljesítmény védőfaktor (p <0,05), viszont az agressziókontroll hiánya növeli a tünetképzést (fiúk: b = 0,37, p <0,001, lányok: b = 0,21, p <0,01). A dohányzás (b = 0,24, p <0,01), valamint a szociális összehasonlítás (b = 0,16, p <0,05) a lányoknál bizonyult prediktornak. Következtetés: Az eredmények felhívják a figyelmet a pszichoszomatikus tünetképzés jelentőségére a klinikai gyakorlatban. A differenciáldiagnosztikai nehézségeken túl a súlyosabb kórformák megelőzése érdekében is törekedni kell a háttérben megbújó pszichoszociális problémák oki terápiájára.