Célkitűzés: A lehetséges kóroki faktorok kimutatása izolált congenitalis cataracták eredetében. Módszer: Magyar Fejlődési Rendellenességek Eset-Kontroll Kóroki Monitorjának 1980 és 2002 közötti anyagának 111 izolált congenitalis cataractás esetét vizsgálták, összehasonlítva 111 illesztett egészséges kontrollal, 37837 egészséges kontrollal és 22744 rendellenes kontrollal (akik más fejlődési rendellenességekben szenvedtek). Az adatok orvosi dokumentumokból, retrospektív anyai információkból és levélben nem válaszoló családok esetében védőnői családlátogatásból származtak. Eredmények: A pozitív családi anamnézis alapján az esetek 9,9%-ban autoszomális domináns eredet igazolódott. Rubeolafertőzés az oltás bevezetése előtti időszakban a betegek anyjánál gyakrabban fordult elő, mint a kontrollok esetében. Influenza és nátha terhesség alatti prevalenciája az esetek csoportjában 55,9%, az egészséges kontrollcsoportban 18,5% (standardizált OR 95% CI: 5,8, 4,0­8,4), míg a rendellenes kontrollcsoportban 21,7% (standardizált OR 95% CI: 4,7, 3,2­6,9) volt. Akut fertőzéses légúti betegségek a terhesség alatt szintén gyakrabban fordultak elő az esetek édesanyjában (26,1%), mint az egészséges kontrollok (9,1%) (standardizált OR 95% CI: 3,8, 2,5­5,8), ill. a rendellenes kontrollok édesanyjában 9,3% (standardizált OR 95% CI: 3,4, 2,3­5,3). Az izolált congenitalis cataracta kialakulásának magasabb kockázata a fenti betegségek terhesség alatti előfordulásakor lázcsillapító adásával kivédhető. Következtetések: Az izolált congenitalis cataracták egy része megelőzhető rubeolaoltással, valamint a járványos időszakban esetleg influenzaoltással. Eredményeik szerint érdemes lázcsillapítást alkalmazni a lázzal járó légúti betegségekben a terhesség során, mert a hyperthermia teratogén kockázatát, így izolált congenitalis cataractát okozó hatását kivédheti.