A fizikailag aktív életmód jótékony hatásait számos keresztmetszeti és longitudinális vizsgálat bizonyította már. Ennek ellenére sajnos a fiatalok igen magas aránya inaktív életmódot folytat. Gyermekkorban még nagy arányú az aktivitás, és a különbségek is csak az ezt követő időszakban válnak jelentékennyé. Ahhoz, hogy a sporthoz való pozitív hozzáállás hosszú távon is megmaradjon, megfelelő motivációs hátteret kell biztosítanunk. Jelen kutatásunk célja az volt, hogy megismerjük és összehasonlítsuk a sportolási szokások, a motivációs struktúra alakulását felső osztályos (5-8. osztályos) általános iskolások tanulói körében Szegeden (N1=550) és Székelyudvarhelyen (N2 =235), véletlenszerűen kiválasztott iskolák és osztályok segítségével. Az adatgyűjtéshez önkitöltős kérdőíves módszert alkalmaztunk, amely a szociodemográfiai változókon túl kiterjedt a tanulók sportolási szokásaira, motivációs tényezőire és egyéb, sporttal kapcsolatos kérdésekre is. Mind a két városban a megkérdezett fiataloknak több mint 60%-a végez szabadidős fizikai aktivitást heti rendszerességgel, többségük a csapatsportokat részesíti előnyben, és szervezett sportklubban sportol. A testnevelésórákat közel 80%-uk kedveli, de Székelyudvarhelyen magasabb azok aránya, akik nagyon szeretik ezt az óratípust. A sportolási gyakoriság, a tanulmányi előmenetel és a nemek közötti összefüggéseket eltérőnek találtuk a két városban. Motivációs struktúrájuk hasonló összetételű, elsősorban az egészséggel kapcsolatos motivációk, társas hatások és a külső tényezők dominálnak. A fiatalok sportolási szokásainak felderítése, motivációs tényezőiknek megismerése jelen és jövőbeli életük, egészségi állapotuk szempontjából is nagyon fontos feladat. Tudatos magatartási döntéssel és megfelelő motivációs háttér biztosításával elérhető, hogy a sport a serdülőkorban és a felnőttkorban is az emberek életének szerves része maradjon és betöltse pozitív szomatikus, pszichés és pszichoszociális hatását.