A kontrollált körülmények között végrehajtott klinikai vizsgálatok a gyógyszerfejlesztés és -engedélyezés sarokkövét jelentik. Azonban a feltételek folyamatos szigorodása, a vizsgálatok komplexitásának növekedése egy ponton kontraproduktívvá válik, ami az önkéntesek csökkenő részvételi hajlandóságával, csúszással és a költségek masszív emelkedésével jár. Erre a problémára próbálnak választ adni az úgynevezett decentralizált vizsgálatok, ahol a vizsgálóhely-központúság helyébe egyre inkább a betegközpontúság lép, a kommunikáció és adatgyűjtés pedig mind inkább elektronikus eszközökkel történik. Az ilyen, valós élethelyzetben nyert adatok jobban tükrözik a beteg minden-napi életkörülményeit, ugyanakkor megbízhatóságukat még vita övezi. A klasszikus és új módszerek - hatóságok, betegek és szponzorok számára egyaránt elfogadható - egyensúlya az előttünk álló években alakul majd ki.