Az egyes élelmiszerek zsírsavakból, fehérjékből, szénhidrátokból, mikrotápanyagokból és fitokemikáliákból álló összetett mátrixot alkotnak, amelyek az elkészítési és a feldolgozási módoktól függően, azokkal együtt, módosítják az élelmiszer egészségre - így a kardiometabolikus kockázatra is - gyakorolt hatását. Az ökológiai termesztésű vagy a genetikailag módosított élelmiszernek viszonylag kis egészségügyi szerepe van az összes többi fogyasztott élelmiszerhez és az étrendi mintához viszonyítva. Számos, kulcsfontosságú táplálkozási tényező hozzájárul a kardiometabolikus egészséghez, így a több gyümölcs, a keményítőt kisebb arányban tartalmazó zöldség, a dióféle, a hüvelyes, a hal, a növényi olaj, a joghurt és a teljes értékű gabona fogyasztása; s a kevesebb feldolgozott hús és a finomított szénhidrátban és sóban gazdag élelmiszer fogyasztása. A vörös húsok felvételét minimálisra kell csökkenteni a cukorbetegség megelőzése érdekében; vaj alkalmanként fogyasztható, s más élelmiszerek (pl. feldolgozatlan baromfi, tojás) egyéni ízlés szerint mérsékelten ehetők.  Kulcsszavak: kardiometabolikus egészség, kockázat, cukorbetegség