Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=84342
MOB:2008/3
Szerzők:Bogdán Sándor; Németh Zsolt; Huszár Tamás; Ujpál Márta; Barabás József; Divinyi Tamás
Tárgyszavak:CSONTHELYETTESITŐ PROTÉZIS; SINUS MAXILLARIS
Folyóirat:Fogorvosi Szemle - 2008. 101. évf. 2. sz.
[https://ojs3.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/issue/archive]


  A tibia proximalis epiphysise mint lehetséges autológ csontvételi hely / Bogdán Sándor [et al.]
  Bibliogr.: p. 62-63. - Abstr. hun., eng.
  In: Fogorvosi Szemle. - ISSN 0015-5314, eISSN 2498-8170. - 2008. 101. évf. 2. sz., p. 59-63. : ill.


Az implantológia fejlődésével párhuzamosan egyre nagyobb számban kerül sor az állcsontok és a sinus maxillaris augmentációjára. Bár a kereskedelemben a csontpótló anyagok széles választéka kapható, azok csak oszteokonduktív tulajdonságokkal bírnak. Elterjedt használatuk ellenére is egyértelmű, hogy a csontpótló anyagok "gold standardja" napjainkban is az oszteokonduktív és oszteoinduktív tulajdonságokkal egyaránt rendelkező saját csont. Autológ csontot a dentoalveolaris sebészetben leggyakrabban intraoralis forrásokból nyerünk. Amennyiben nagyobb mennyiségű spongiosára van szükségünk, azt extraoralis helyekről, leginkább a crista ileiből vesszük. Az angolszász területeken egyre elterjedtebben nyernek csontot a tibia proximalis epiphysiséből. Szerzők klinikájukon 9 hónap alatt 14 betegnél végeztek sinus maxillaris augmentációt tibiaból nyert spongiosával. Átlagosan egy területről 20 cm3 csontot nyerhetünk, mely minden esetben elegendő kétoldali arcüreg alapjának augmentációhoz is. A betegek a műtétet jól tolerálták, a beavatkozás után korán mobilizálták őket, és szövődménymentesen gyógyultak. A posztoperatív időszakot a betegek lényegesen jobban viselték, mint a csípőcsontból történő csontpótlás után.