Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=79056
MOB:2008/2
Szerzők:Szendi István; Tóth Ágoston; Treuer Tamás; Janka Zoltán
Tárgyszavak:KÖLTSÉG-HASZON ANALÍZIS; RISPERDAL; SCHIZOPHRENIA; TRANKVILLÁNS SZEREK, MAJOR
Folyóirat:Neuropsychopharmacologia Hungarica - 2007. 9. évf. 3. sz.
[https://mppt.hu/folyoirat/#]


  Nyílt megfigyeléses vizsgálat szkizofréniás járóbetegek körében : a Nemzetközi Szkizofrénia Járóbeteg Egészségi Kihatás vizsgálat (The International Schizophrenia Outpatient Health Outcomes study, IC-SOHO) / Szendi István [et al.]
  Bibliogr.: p. 123-124. - Abstr. hun., eng.
  In: Neuropsychopharmacologia Hungarica. - ISSN 1419-8711. - 2007. 9. évf. 3. sz., p. 115-124. : ill.


A Nemzetközi Szkizofrénia Járóbeteg Egészségi Kihatás vizsgálat (IC-SOHO) egy 3 éves nemzetközi obszervációs tanulmány, mely az antipszichotikus kezelések klinikai és egészségi kihatásait vizsgálja. A vizsgálatba 7658 szkizofréniás járóbetegeket vontak be, akiknél antipszichotikus terápia beállítására vagy váltására volt szükség. Elsődlegesen az olanzapint szedőket és a bármilyen más antipszichotikummal kezelteket, másodlagosan az olanzapinnal és a risperidonnal kezelteket hasonlította össze a Clinical Global Impression Scale of Severity (CGI-S) skála pontszám változása alapján, a teljes tüneti kép, valamint a pozitív, a negatív, a kognitív és a depresszív tünetek vonatkozásában. Értékelték továbbá a nemkívánatos eseményeket is. Jelen elemzés a magyarországi 3 és 6 hónapos eredményeket közli. Hazánkban 200 beteg került a vizsgálatba, a terápiás csoportok demográfiai jellemzői nem különböztek egymástól. A vizsgálati csoportok között nem volt szignifikáns eltérés a teljes klinikai javulásában, a kognitív zavar tünetei azonban jobban csökkentek az olanzapint szedők, mint a más antipszichotikumot szedők esetében (p<0,05). A már a vizsgálat indulásakor észlelhető Extrapiramidális Tünetek (EPS) az olanzapint szedők között nagyobb mértékben csökkent, mint a más antipszichotikumot szedők esetében (6 hónap után p<0,0001). Fél év után szignifikánsan kevesebb betegnél észleltek nemkívánatos extrapiramidális eseményt (p=0,0007), és a kezdetben meglévő EPS nagyobb mértékben szűnt meg az olanzapin csoportban (p=0,0016) a risperidont szedőkhöz képest. A terápiás csoportok között nem volt különbség a szexuális működések, valamint a testsúly- és a Testtömeg Index (BMI) értékek változásában. Az olanzapin csoportban szignifikánsan kevesebb alkalommal volt szükség antipszichotikum váltására vagy kombinációra, mint a más antipszichotikumot szedők között. Az első 3 hónapban szignifikánsan több beteg működött együtt az olanzapinterápiával, mint a más antipszichotikummal és ezen belül a risperidonnal folytatott kezeléssel. A hazai adatok jól illeszkednek a nagyobb esetszámú elemzési szintek eredményeihez. Az olanzapin kiemelkedően hatékonynak bizonyult a szkizofréniához társuló kognitív zavar és a teljes klinikai tünetspektrum enyhítésében. Az olanzapinnal kezelt betegek extrapiramidális tünetei szignifikánsan jobban javultak, mint a más antipszichotikummal, illetve risperidonnal kezelt betegek esetén.