Az alvás jelentősége, tudományos igényű kutatása, zavarainak megoldása az ipari forradalom, majd a globalizáció éveiben vált sürgető kényszerré. Előbbi során a mesterséges világítás feltalálása és a többműszakos munkakörök bevezetése, utóbbi esetében a közlekedés és az információáramlás felgyorsulása voltak a fő ösztönző tényezők. Mindkét korszak rohamos fejlődése addig nem látott mértékben vette igénybe az ember alkalmazkodóképességét, ezen belül az alvás-ébrenlét fiziológiás szabályozását, így exponenciálisan növekvő számú alvászavart termelt ki (és termel ki ma is). Az alvászavarok súlyos következményei (szellemi teljesítmény romlása, balesetek, az alvás alatti légzés, keringés zavarai, mozgászavarok, aluszékonyság, alvásképtelenség, adaptációs hibák) pedig mind türelmetlenebbül követelték meg a gyors és eredményes megoldást, lehetőleg megelőzést is.