Bevezetés: Klinikánkon az elmúlt 10 évben új endoszkópos műtéti megoldást vezettünk be a hátsó commissura hegesedés kezelésére, mely a hegesedés megszüntetését követően végzett kétoldali kannaporc lateropexián alapul. A beavatkozás és a korábbi műtéttechnikai eljárások objektív összehasonlítása érdekében cadaver gégéken vizsgáltuk a különböző öltéstechnikákkal elérhető konfiguráció-változásokat a hátsó commissura területén. Módszer: A méréseket 100 cadaver gégén (50 férfi, 50 női) végeztük. Az egy-egy gégén végzett különböző öltéstechnikák alkalmazása (klasszikus hangszalag laterofixatio (VCL) egy és két hurokkal, endoszkópos arytenoid lateropexia (EAL), Schobel-műtét) után a műtét sikere szempontjából fontos paramétereket digitális képelemző mérés-technikával értékeltük. Második lépésben értékeltük az arytenoidectomia és a transzverzális chordotomia (TC) várható eredményeit az előző módszerekkel összevetve. Eredmény: A cadaver álláshoz képest valamennyi fonalhurokra épülő módszer szignifikánsan előnyösebb helyzetet biztosít a hátsó commissura területén, azonban a legjobb eredményt az EAL és a Schobel-technika után kaptuk. A VCL-nél nincs lényeges különbség az egy, illetve két öltés használata során. A Schobel-technika és az EAL minden esetben kedvezőbb paramétereket biztosított. TC során érdemi konfigurációváltozást nem találtunk, a kannaporc teljes eltávolítása azonban a hátsó commissura azonnali jelentős tágításához vezet. Megbeszélés: Cadaver gégéken végzett vizsgálataink alátámasztják, hogy a kannaporc belégzési helyzethez közeli rögzitése biztosítja legtágabb, műtéttechnikai szempontból a legelőnyösebb helyzetet a hátsó commissura területén. Az arytenoidectomia szintén a hátsó commissura jelentős kitágítását eredményezi, azonban ebben az esetben számolni kell élőben az eljárásból adódó funkcionális veszteséggel.