Az inzulin felfedezése mérföldkövet jelentett a cukorbetegség kezelésében. A kezdetben rendelkezésre álló állati (sertés-, illetve marha-) inzulinokat a humán készítmények váltották fel, napjainkban pedig legkiterjedtebben az analóg inzulinokat alkalmazzuk. Az inzulinkészítmények számának növekedése és minőségi javulása mellett a kezelési rezsimek fejlődése is szembetűnő, amely az orális antidiabetikus kezelés este egyszer adott bázisinzulinnal történő kiegészítésétől a napi négy-öt szúrással járó intenzifikált kezelésig terjed. A szerzők az inzulinkészítmények főbb tulajdonságait, valamint a gyakrabban alkalmazott inzulinkezelési rezsimeket tekintik át, szem előtt tartva azok elméleti és a klinikai vizsgálatok által igazolt előnyeit. Röviden említik az adott betegre vonatkozó inzulinkezelési forma kiválasztásának fontosabb szempontjait, továbbá utalnak az inzulinkezelés és a karcinogenitás összefüggésére.