Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=99333
MOB:2011/4
Szerzők:Reiber István; Mező Izabella
Tárgyszavak:HYPERTONIA; RIZIKÓFAKTOROK
Folyóirat:Metabolizmus - 2011. 9. évf. 4. sz.
[https://metabolizmusonline.hu/cimkek/sztatin/235]


  A hipertónia kezelésének kardiometabolikus szempontjai / Reiber István, Mező Izabella
  Bibliogr.: p. 240. - Abstr. hun., eng.
  In: Metabolizmus. - ISSN 1589-7311. - 2011. 9. évf. 4. sz., p. 237-240.


A magasvérnyomás-betegség és a szívkoszorúér-betegség, mint az endothel diszfunkciójával jellemezhető kardiovaszkuláris elváltozások gyakran olyan anyagcserezavarokkal járnak, mint a 2-es típusú diabétesz, a dyslipidaemia és az obesitas. A vérnyomáscsökkentés kedvező kardiovaszkuláris hatása jól ismert, legtöbbször az alkalmazott antihipertenzív szer fajtájától függetlenül megjelenik. A hasonló szív- és érrendszeri hatások mellett azonban különböző kedvezőtlen anyagcserehatásokkal rendelkezhetnek az egyes vérnyomáscsökkentő szerek. A legfontosabb nem kívánatos hatások a szénhidrát- és a zsíranyagcsere területén jelentkezhetnek. Ugyanakkor az is ismert, hogy az angiotenzin konvertáló enzim gátlók monoterápiában és kálciumcsatorna-gátlókkal kombinálva egyaránt kedvező anyagcserehatásokkal rendelkeznek. A cikkben áttekintjük a különböző antihipertenzív szerek ismert hatásait, és bemutatjuk a leginkább ajánlott kombinációkat. Összességében, a nagy kardiometabolikus rizikóval rendelkező, hipertóniás betegek esetében az egyik legelőnyösebb kezelési módnak egy angiotenzin konvertáló enzim gátló és egy kálciumcsatorna-blokkoló kombinácója tűnik.