2011-ben éppen ötödik alkalommal került meghirdetésre a "Vese Világnapja", amely figyelemfelhívást jelent a krónikus veseelégtelenség népbetegséggé válására. Az urémiás állapot, illetve az ahhoz vezető veseeredetű megbetegedések egyik legkorábbi felismerője, leírója és kutató-gyógyítója Richard Bright (1789-1858) angol orvos volt. Sokféle szempontból érdemes megemlékezzünk róla éppen a "Vese Világnapja" kapcsán is. Európai tanulmányútja során Magyarországon nem annyira az orvosi élet és az egészségügyi viszonyok érdekelték, mint inkább a gazdasági és kulturális élet, az ország természetrajza és földrajza. Két alkalommal járt hazánkban és élményeit saját rajzaival illusztrált útleírásában örökítette meg. 1820-ban végleg letelepett Londonban, majd Thomas Addisonnal és Thomas Hodgkinnal együtt Richard Bright a londoni Guy?s Hospital világhírű "tudóstrióját" alkotta. Bright 38 éves korában, 1827-ben, elsőként írja le a nephritis - ma Bright-kórként ismert - klasszikus képét. Egy most előkerült, 1870-ből származó magyar nyelvű orvosi bizonyítványban a Richard Bright által elsőként leírt krónikus vesebetegség és róla elnevezett Bright-kór ismereteink szerinti legrégebbi magyar említése foglaltatik hiteles diagnózisként. A 140 éves dokumentum azt is alátámasztja, hogy a vesebetegségekről megszerezhető ismeretek és a napi gyakorlatban történő alkalmazásuk tekintetében is büszkék lehetünk magyarországi elődeinkre, akik a legkorszerűbb tudást alkalmazták praxisukban. Napjaink egyik legnagyobb kihívása, hogy képesek legyünk az egészségeseket és a betegeket is megfelelően informálni a vesebetegségekről és azok megelőzéséről, kezeléséről. Tegyük ezt azért, hogy gátat vethessünk a járványszerűen terjedő krónikus veseelégtelenségnek és mindemellett tisztelettel adózzunk e betegség egyik legnagyobb tudójának, Richard Brightnak.