Az utóbbi években a végtag- és teljestest-MR-vizsgálatok gyakoribb alkalmazása két területen terjedt el. Egyrészt örökletes izomdystrophiákban az izombiopszia helyének kiválasztásában játszhatnak szerepet: a súlyosan érintett, biopsziára alkalmatlan izmok szövettani vizsgálata elkerülhető, és az MRI segítheti a kevésbé érintett izmok azonosítását. Másrészt ismertté vált az is, hogy egyes neuromuscularis betegségekben a vázizmok károsodása jellemző mintázatot mutat, továbbá a fizikális vizsgálattal nem detektálható izomkárosodás is láthatóvá tehető. A képalkotó vizsgálatok alkalmazása segítheti a differenciáldiagnosztikát és segítséget nyújthat a további vizsgálatok megtervezéséhez, a genetikai vizsgálatok indikációjához.