A 2-es típusú cukorbetegség és a rosszindulatú daganat világszerte igen gyakori betegség. A két betegség incidenciája folyamatos növekedést mutat, mindkettő súlyos népegészségügyi problémát jelent. Populációs szintű epidemiológiai vizsgálatok szerint a 2-es típusú diabetes és a malignus daganat együttes előfordulása gyakoribb, mint azt a két betegség életkorra korrigált incidenciája és prevalenciája indokolná. Az epidemiológiai vizsgálatok és metaanalízisek arra utalnak, hogy a 2-es típusú diabetes növeli bizonyos daganatok kockázatát és daganatspecifikus mortalitását. A két betegség közötti kapcsolatra utalnak az egymást átfedő kockázati tényezők, amelyek közül az obesitas kiemelt szerepet játszik. A 2-es típusú diabetes mellitusban több olyan biológiai folyamat zajlik, ami magyarázhatja a 2-es típusú diabetes daganatrizikót növelő hatását. In vitro vizsgálatok, állatkísérletek és humán adatok alapján a hyperinsulinaemia mitogén hatása lényeges a 2-es típusú diabetes és daganatrizikó összefüggésében. Az utóbbi évek vizsgálatai szerint a 2-es típusú diabetes kezelési módszerei, az alkalmazott antidiabetikus gyógyszerek, gyógyszer-kombinációk is módosítják a daganatrizikót. A legtöbb adat arra utal, hogy a metformin mérsékli, az inzulinszekretagóg szerek mérsékelten növelik a daganat kockázatát. A metformin daganatsejtvonalakon csökkenti a sejtproliferációt és apoptózist indukál. Az endogén és az exogén (kezeléssel indukált) hyperinsulinaemia mitogén hatású lehet és fokozza a daganatkockázatot. Néhány humán vizsgálat a glargin analóg inzulin daganatkockázatot növelő hatásáról számolt be. Ezen vizsgálatok felépítésének, adatbázisának és statisztikai értékelésének hibái a vizsgálatok eredményét kétségessé teszik. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján a 2-es típusú diabetes kezelésének fő célja az optimális anyagcserehelyzet biztosítása és a kitűzött anyagcsere-célértékek elérése és fenntartása az alkalmazott farmakonok segítségével. A kezelési módszer, az alkalmazott gyógyszer kiválasztását átlagos diabeteses beteg esetén a mitogén potenciálra vonatkozó vizsgálatok eredménye egyelőre nem befolyásolhatja. Fokozott daganatkockázat esetén azonban bizonyos megfontolások kívánatosak, és onkológiai szempontok is mérlegelendők. A 2-es típusú diabetes kezelése és a daganatkockázat-változás összefüggésének megítélése további jól tervezett prospektív vizsgálatokat igényel.