Báró Korányi Sándor belgyógyász egyetemi tanár az ORVOSKÉPZÉS 1. számában, 1911-ben úgy írja le a mellkas kopogtatása által keltett hangeffektus keletkezését, a visszavert kopogtatási hang térbeli eredetét, mintha nem két ujját, hanem a legmodernebb ultrahang-berendezést használta volna. A tüdőgyógyászat a tuberculosis endaemia nyomán vált le a belgyógyászatról a 20. század első felében, Magyarországon 1942-ben alakult meg az első tanszék. Világszerte szanatóriumi jellegű kezelés folyt, míg meg nem jelentek a hatásos antituberculotikumok. Ezután, az 50-es évek végétől a fejlett világban a tüdőgyógyászat az egyre gyakoribb, nem specifikus tüdőbetegségek kezelését végezte, elterjedt például a bronchoscopia, a légzésfunkciós vizsgálat, majd néhány évtizeddel később az alvásmedicina. Ma Magyarországon kevesebb, mint 2000 a tbc-s betegek, de több mint 600 000 a krónikus obstruktív tüdőbetegek száma. A tüdőgyógyászat aktív szakmává vált, tevékenysége az onkológiát, infektológiát és a lélegeztetés különböző módozatait ötvözi. Tüdőgyógyászati fekvőbeteg ellátásra rendszerint multimorbid, súlyos állapotú betegek szorulnak. A fejlett világban összeolvadt a tüdőgyógyászat és a belgyógyászati intenzív ellátás és az orvosi specialitásokon belül az egyik legkeresettebb szakmává vált. Egyre nagyobb teret kap a tüdőgyógyászatban a noninvazív lélegeztetés és a krónikusan kritikus állapotú betegek ellátása.