Az asthma bronchiale egy olyan krónikus betegség, amely tünetei révén jelentősen korlátozza a betegek mindennapi életét. Ezen összefoglaló munka célja az asztmakontroll és klinikai gyakorlat, valamint az asztma életminőségre gyakorolt hatásának elemzése. Kutatásainkban a betegek életminőségét egy általános életminőséget mérő eszköz (vizuális analóg skála) és egy betegségspecifikus életminőséget mérő kérdőív (St George?s Respiratory Questionnaire) segítségével elemeztük, továbbá vizsgáltuk egy beavatkozással nem járó obszervációs elemzés kontrolláltságmértékét, a gondozás színvonalát. A vizsgálatokba különböző súlyosságú, tüdőgyógyász szakorvos által diagnosztizált asthma bronchialéban szenvedő beteget vontunk be. Az asztma súlyossága a nemzetközi GINA klasszifikációs rendszernek megfelelően került megállapításra. Eredményeink azt igazolták, hogy az asthma bronchialéban szenvedők betegségük miatt rosszabb életminőségmutatókkal rendelkeznek a teljes, azaz nem asztmás lakossághoz viszonyítva. A légzésfunkciós értékek és az életminőség között csak közepes korreláció (r = 0,37) állt fenn, vagyis az objektíven mérhető paraméterek alapján nem ítélhető meg a beteg szubjektív életminősége. Akár élettani FEV1-értékek mellett előfordulhat, hogy a beteg szorong, átélhet valós, vagy vélt rohamokat, melyek miatt magas lehet a rohamoldószer használati aránya, állapotát a tüneti naplóban súlyosabbnak ítéli meg, mint amilyen az valójában.